Kápolnásnyék

Weboldal

A község területét a nyék törzs egy szórványa szállta meg, s telepedtek le itt és a 14. századra kialakult a helyi nemesi közbirtokosság, és a 15-16. századi közbirtokosok is az egykori nyék törzsbeli szabadok leszármazottai. Szent István a Koppány felett aratott győzelme után valószínű, hogy Nyéket királynéi birtokká nyilvánították.
/nyék törzsnévnek az ómagyar \\\"nyék\\\" (kerítés, sövény) volt az előzménye./

A község neve először oklevélben 1193-ban fordul elő, Necg formában, majd 1457-ben és 1617-ben Nyék néven, 1395-ben Fertőfőnyék, 1515-ben Nyék - vagy Kápolnás Nyék, 1516-ban Nyék más néven Fertőfő Nyék, 1562-ben Fertő vagy Kápolnás nyék, 1593-ban Kápolnás Nyék, 1593-ban Kápolnás Nyék, 1630-ban Kápolnás Nyék vagy Fertőfő nyék, 1630, és 1696-ban Fertőfő és Kápolnás Nyék, 1632-ben Káposztás Nyék, 1667-ben, 1672-ben, 1760-ban Fertőfenék.

A 19. századtól a település két részét megkülönböztetik, 1798-ban Alsónyék, 1810-ben Alsó Kápolnásnyék, 1826-ban Kápolnás Alsó Nyék, a 19. század derekától Alsó és Felső Nyék. A község az 1543. évi török hadjárat után lakatlan pusztává vált.
A török idő után 1722 körüli időben történik a lakósság újbóli betelepülése.
A Községi rangot az 1871. XVIII. Törvénycikkely alapján kapta meg.
Elnevezés: 1898. évi IV.tc.alapján: 1898-tól Kápolnásnyék, az országos törzskönyvbe felvették önálló névvel Pettendet, amely, a község része maradt.

Kápolnásnyék, mai területén már a késő bronzkortól kezdve laktak emberek. A későbbi századok során a magyarországra jellemző népcsoportok itt is éltek, megfordultak.

A község a mai arculatát a század elején alakították ki. Az itt élő emberek a helyi nemesek napszámosai, valamint azok voltak, akik Fehérváron és Budapesten dolgoztak.

A század harmincas éveiben Kápolnásnyék, a fehérvári járás harmadik leggazdagabb községévé lépett elő, amely a Velencei-tavi idegenforgalom fellendülése miatt, mint kereskedelmi és szolgáltató háttérbázis alakult ki. Módosabb kereskedők, iparosok és vállalkozók telepedtek le a faluban és nyitották meg üzleteiket, indították kisebb vállalkozásaikat. Ebben az időszakban fejlődött ki a község infrastruktúrája is, telefonközpont, csendőrőrs, körzeti orvosi rendszer, vasútállomás, malom, stb. A II. Világháború a község és a lakósság vagyonában mérhetetlen károkat okozott, amely hosszú időre a község fejlődését visszavetette.

A 70-es évektől, mint Velence Nagyközséghez tartozó településrész volt Kápolnásnyék, amely a község stagnálását eredményezte. Az 1989-es rendszerváltást követően Kápolnásnyék, ismét önálló község lett. 1990-től létrejött Kápolnásnyék, Önkormányzata, felállították a Polgármesteri Hivatalt, önálló Körjegyzőség jött létre és beindult az önálló hivatali apparátus, ami a helyi ügyintézéseket tette lehetővé. A község önállóan üzemelteti a helyi általános iskolából középiskolává növő iskolát, amely több mint 600 tanulót oktat, s középiskolai területen több fakultáció is működik, amely egy bizonyos szinten magasabban képzett diákokat bocsát ki (idegenforgalmi, vállalkozói, stb. fakultációk). A község működteti a kötelező feladatvállalás keretén belül a három csoportos óvodát, valamint az idősek segítésére a Házi Szociális Gondozó Szolgálatot.

Az új önkormányzati időszak egyik fontos feladatának tekintette a testület, hogy a meglévő itt működő vállalatok, vállalkozások, üzemek (MOL RT, Vörösmarty TSZ, stb.) mellett, új vállalatok is kapjanak helyet a vasútállomással, autópálya csatlakozási lehetőséggel bíró községben megtelepedjenek. Így indult be a RUFORM német illetőségű vasüzem, de számtalan kisebb vállalkozás is itt telepedett le a kedvező infrastruktúrákat kihasználva.

Ezt a lehetőséget próbálja a község vezetése kihasználni, s ide csábítani olyan vállalkozásokat, vállalatokat, amelyek az ország vérkeringésében, a jól megközelíthető, s nem utolsó sorban a vállalkozásbarát helyeket keresik.

A község jelenét és jövőjét, a mezőgazdaság mellett egyre jobban meghatározza az idegenforgalom. Kápolnásnyék, ismét a Velencei-tó kereskedelmi és szolgáltató háttértelepülésévé vált. Számtalan üzlet, szolgáltató áll az ide érkezők rendelkezésére. Sokan csinosították, komfortosították portájukat, lakásukat, s egyre többen fogadnak szállóvendégeket, azaz bekapcsolódnak a Velencei-tavi idegenforgalomba.
Az önkormányzat is az idegenforgalomba való aktívabb bekapcsolódásban látja a jövő útját, s a környezetbarát vállalkozások letelepítésében.

A község nagy szülöttének Vörösmarty Mihálynak emlékét méltón ápolja a falu.